Hevesaranyos község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Bélapátfalvai kistérség
Lakosság: 722 fő
Terület: 17.02 km²
Népsűrűség: 42,42 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 36

Aktualitások

Színház

Az önkormányzat szervezésében kedvezményes színházlátogatásra kerül sor 2008. február 9-én 19 órakor. A falu lakói "A nagyratörő" című történelmi játékot tekinthetik meg az egri Gárdonyi Géza Színházban.

Fekvése

Heves megyében,a Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében, Egertől észak-nyugati irányban 20 km-re fekvő település. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül.

Belterülete 153 ha, külterülete 1549 ha, lakossága alig több mint 700 fő. Hevesaranyos legnagyobb előnye: természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom csekély.

Aki csendre, nyugalomra vágyik, feltétlenül látogasson el ide. Az év bármely szakában megcsodálhatja a kanyargós hegyi patakot, gyönyörű erdőket, dombokat. Kirándulhat, túrázhat a szomszédos Bükkszékre, Fedémesre.

Jó felüdülést nyújt a vadászat. Vadászati lehetőségről felvilágosítást nyújt a 7005. Vadászati Jogközösség. Szállásra a község központjában lévő közösségi ház tetőterében, valamint a falu határában lévő vadászházban van mód, mely kisebb baráti társaságok rendezvényeinek is helyt ad.

A községben jelentős a sportélet. Sportpályánk jó fekvésű, felszerelt sportöltözővel ellátva. A helyi futballcsapat a megyei II. osztályban szerepel.

A tavaszi, őszi idényben a futballmeccsek jó kikapcsolódást biztosítanak a helyi környékbeli sportkedvelőknek

http://www.hevesaranyos.hu/images/a_nyar_k.jpg

Története

Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállott. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól. 1689-ben a lakók súlyos fuvarterhekre köteleztettek, s ezért a szolgabírótól való félelmükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település. 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban. 1707-ben Rétety Ferenc egri várparancsnok foglalta el Pósváralját az aranyosiaktól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.

A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.

1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták. 1972ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek. 1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe. Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

Nevezetességei

A falu közepén álló egytornyos, későbarokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. (1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.

Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.

2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.

Következő községek

További községek